- Korán indultunk,
- péksütit a helyi pékségben vettünk,
- az egyetlen fagyizót nagyívben elkerültük, mert hiába volt tejmentes fagyija is, nagyjából aroma-cukor-színezék és pálmazsír volt az összetevője,
- a halboltba és a piacra már ismerősként mentünk.
Bár így is értek minket meglepetések.
Örömmel konstatáltuk, hogy ismét van készleten az egészben vásárolt ismerős hal, de a nyúzott haltörzset nem találtuk.
„Ja, cápa csak holnap lesz!”- kaptuk a meglepő választ, és az elkerekedett szemű Kisebbik csak az utcán merte tőlünk megkérdezni, hogy:
"Ti cápát etettetek velem a múltkor??
Innen izgalmak nélkül telt a bevásárlás. A piacon felfedeztem friss spárgababot is, amiről rögtön eszembe jutott, hogy még van rizstészta a készleteink között, így vettem abból is egy marékkal, meg pár sárgarépát a másnapi ebédünkre előkészülve.
Hazaérve a szokásos forgatókönyv szerint zajlottak az események, bár több ponton is sikerült tökéletesíteni a folyamatot.
A korábbi fűszertúrából hazatérve fedeztem fel, hogy a szállásunkon van egy hatalmas rozmaringbokor, így ezúttal a fokhagyma mellett rozmaringággal és citromkarikákkal ízesítettük a friss halat.
A petrezselymes krumpli előtt most grillezett cukkini készült először a grillserpenyőben, aztán jött a krumpli, végül pedig a halfilét sütöttem meg a Kisebbiknek odabent.
A kinti fronton felére csökkent a tűzrakási-parázskészítési idő, és sokkal magasabb hőértéke is volt, így ezúttal csak kicsit kellett várni, hogy az egészben grillezett halaink is megérkezzenk a többi fogás mellé.
Azt hiszem, ezúttal is kimaxoltuk a helyi alapanyagokból, helyben főzést és az ebédünk simán felért egy éttermi fogással.
.jpg)
Az élményt ráadásul fokozta egy különös látogató.
Először azt hittem, hogy csak ugrat minket, de hosszú perceken át tartott nekünk láthatóan otthonosan mozogva egy delfin, aki játékosan hajtotta maga előtt a vízből kiugráló halrajokat. Hálás voltam a Robinson háznak, hogy egy ilyen spontán élménnyel is megajándékozott minket.
A délutánt csobbanással töltöttük, majd a kora esti órákban elkirándultunk a sziget legmagasabb pontjára. A csodás panoráma mellett ismét számtalan gyógy- és fűszernövénnyel találkoztunk, de a hátralévő egy napunkra való tekintettel ezúttal nem fogtam bele a gyűjtésükbe. Újra a már megszokott, rózsaszín árnyalatú naplemente kísérte az esti fürdésünket és a vízparti sétánkat. A vitrolások jelzőfényei a csillagok földi társaiként lebegtek az éjszakai öbölben.
.jpg)
